Dr. Strangelove, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni

(Rendező:   Stanley Kubrick, 1964)

Történet:

Egy tébolyult tábornok meg van győződve arról, hogy a vörösök meg akarják fertőzni Amerika "értékes testnedveit", ezért hát - mi sem természetesebb - nukleáris támadást indít a Szovjetunió ellen. Alárendeltje, Mandrake kapitány kétségbeesetten próbálja kideríteni a titkos kódot, amivel leállíthatná az őrült parancsot.

Míg az amerikai elnök a részeg orosz vezetővel tárgyal forródróton, és megpróbálja meggyőzni, hogy az atomtámadás csak egy buta félreértés következménye, feltűnik tanácsadója, a volt náci tudós, Dr. Strangelove és jelenti: igazak a híresztelések, miszerint a szovjetek egy mindent megsemmisítő, rettegett fegyverrel rendelkeznek, ami automatikusan beindul, ha az amerikaiak megtámadják őket, és automatikusan megsemmisít minden emberi lényt a föld színén!

Film Előzetes:

Kubricknál még a világ sem úgy semmisül meg, ahogy illik. A Dr. Strangelove-ban egy brit tiszt csak a Coca-Cola cég vezetőinek megértésében bízva juthat el odáig, hogy létfontosságú információkat adjon át az amerikai katona vezetőknek, akik közül az egyik röhögcsélve ecseteli az apokalipszis megindítására készülő B52-esek nagyszerűségét az elnöknek, ám a nemzet feje is gondban van, a részeg szovjet főtitkárral kell egyeztetnie egy apró problémáról („No igen, Dimitrij, ugye emlékszel, mindig beszélgettünk róla, hogy valami gond lehet a bombával…”), miközben egy cowboy-lelkű pilóta már készen áll rá, hogy rodeósként lovagolja meg Teller Ede nagy találmányát. Még szerencse, hogy Dr. Strangelove-nak köszönhetően fajunk túléléséről olyan nagyszerű emberek gondoskodnak, mint Muffley elnök, Turgidson tábornok és de Sadesky nagykövet… Őket elnézve nem a hidrogénbomba ledobása tűnik hülyeségnek, csak a humán célpontokat válogatták meg rosszul.

Bombabiztos

(Rendező:   Sidney Lumet, 1964)

Történet:

A Nemzetvédelmi Minisztérium egyik komputere meghibásodik. A hiba végzetes. Az amerikai légierő egyik bombázó osztaga ugyanis téves utasítást kap az atomtámadásra. A parancsot nem lehet törölni. A célpont Moszkva. Az amerikai vezetés tehetetlen. Pedig ha nem állítják le a támadást, az világ méretű katasztrófához vezethet. Az elnök és emberei megkísérlik a lehetetlent. Megkezdődik a versenyfutás az idővel. A tét óriási. Az elhárítás esélye csekély. A hangulat pattanásig feszült. A bombázók már túljutottak azon a ponton, ahonnan már nincs visszaút...

   A film megrázó képet ad a hidegháborús világról, ahol egy rossz gombnyomás vagy egy technikai hiba miatt emberek milliói pusztulhattak volna el egy pillanat alatt. A feszült ritmusú valós időben játszódó film különlegessége, hogy a producer, George Clooney javaslatára a nagyszerű sztárok élőben, vágások nélkül, gyakorlatilag színdarabként játszották el a filmet. Ez volt minden idők talán legkomplikáltabb tévéfilmje, amelyet közel harminc rejtett kamera rögzített!

 Film Előzetes (1964-ből):

A Dr. Strangelove világsikere sajnálatos módon maga alá temette Sidney Lumet nem kevésbé érdemdús és ambiciózus, ám jóval komolyabb hangvételű dolgozatát. A két mű közötti kapcsolat szorossága még plágium vádját is felveti (fel is vetette, az alkotók végül peren kívül egyeztek meg), a Bombabiztos egyes szereplői, helyzetei, fordulatai, cselekménye hasonlóan köszön vissza Kubrick művében, mint a Támad a Mars!-ban A függetlenség napjának csillagsávos ostobasága. Lumet műve saját jogán is maradandónak bizonyult, ma már egykori riválisától függetlenül értékes és reális hidegháborús világvége-drámaként őrzi a filmemlékezet, és bátran lehet ajánlani a téma szatirikus verzióját kedvelőkön kívül azoknak is, akik ismerik a Stephen Frears rendezte azonos című, színvonalas televíziós remake-et.

A majmok bolygója ( 5 .résszel 1968 és 1975 között)

(Rendező:   Franklin J. Schaffner, 1968)

A majmok bolygója (1968)

   A távoli küldetésből hazatérő űrhajó személyzete megdöbbenve tapasztalja, hogy - bár a számítógép szerint New Yorkban szálltak le -, a környék egy cseppet sem emlékeztet a nagyvárosra.

   Rosszat sejtve kezdik felderíteni a környéket és hamarosan beigazolódik félelmük: félmeztelen emberek menekülnek, eszeveszetten kiabálnak, értelmetlenül makognak, nyomukban pedig üldözőik: lovagló, hálókkal, fegyverekkel hadonászó majmok!

   Az űrhajó legénysége az értelmes majmok fogságába esik. Azt gondolják, a majmok bolygójára kerültek, és a túlélők mindent elkövetnek, hogy visszajussanak az űrhajóhoz. Csak későn döbbennek rá a szörnyű igazságra: még mindig a Földön vannak, a helyszín valóban New York, pontosabban az, ami megmaradt belőle, miután az értelmessé váló majmok átvették a hatalmat az emberiség felett.

   Ez a jövő, ahol az értelmes embernek nincs jövője..

Film Előzetes (1968-ból):

 „Vedd le rólam a koszos mancsodat, te rohadt majom!”
Pierre Boulle regényének kultikus filmváltozata néhány pórul járt űrhajósról, akik kilenc éves küldetésük végeztével egy ismeretlen, majmok által uralta bolygón landolnak. A tábornok, a Pillangó és A brazíliai fiúk rendezőjének első komolyabb alkotása ez, melyben a majom jelmezbe öltöztetett színészek különös látványa ellenére is olyan komoly kérdések kerülnek napirendre, mint a vallás, az erkölcs, a rasszizmus, az evolúció, valamint az űr- és az időutazás. A filmvégi váratlan fordulat (egészen pontosan a pillanat, amikor a Charlton Heston által alakított főhős a partmenti lovaglás közben megpillantja a Szabadság szobrot, s rádöbben, hogy nem egy idegen bolygón, hanem a Földön van) időtálló és katartikus. Itt kellett volna abbahagyni.

A majmok bolygója 2. (1970)

   Az elveszett űrhajósok nyomába küldött második csapat ugyanazt az utat járja be, mint az első: átszáguldanak az időn, és a jövőbe érkeznek, arra a Földre, ahol értelmes, emberi nyelven kommunikáló majmok uralkodnak az embereken.

   Az űrhajótöröttek közül egyedül Brent éli túl a becsapódást. Hamarosan ő is megismerkedik az emberekkel szimpatizáló tudós csimpánz-házaspárral, és megtudja, mi történt Taylorral és a többiekkel. Rájön arra is, hogy a nagyváros romjai alatt, a Tiltott zónában még élnek intelligens, bár a mindent elpusztító bomba hatásától mutálódott emberek, akik az utolsó még fel nem robbant kobalt-bombát őrzik.

   Brent - aki a majmok fogságába esik - szabadulni próbál. Talán ő az egyetlen, aki megakadályozhatja az utolsó, végzetes katasztrófát. Csak Zirában és Corneliusban, a két csimpázban bízhat…

A majmok bolygója 3. (1971)

   A jövőben egyre kilátástalanabb a helyzet. Úgy tűnik, már csak pillanatok vannak hátra, hogy kitörjön a háború és a Földet uraló értelmes majmok a levegőbe röpítsék az egész bolygót.

   Cornelius és Zira, valamint Milo az utolsó pillanatban szállnak űrhajóra, hogy elmeneküljenek az általános pusztulás elől.

   Az időben néhány ezer évet visszafelé utazva éppen korunk Los Angelesében landolnak, ahol a karhatalom fogságába esnek. Az értelmes majmokat veszélyesnek nyilvánítják, fogságban tartják őket, és folyamatos kihallgatásokkal teszik számukra elviselhetetlenné az életet.

   Szökni próbálnak, de kísérletük kudarcot vall. Egyedül Zira nemrég született csimpánzkölyke menekül meg, aki külsőre semmiben sem különbözik egy egyszerű majomtól - eltekintve attól, hogy ugyanolyan értelmes, mint egy ember…

A majmok bolygója 4. (1972)

   A jövőből a jelenbe érkezett két intelligens csimpánz, Zira és Cornelius utódja, Caesar a cirkuszban nevelkedve kerülhette csak el szülei sorsát, az emberiség jövőjét a majmoktól féltő kormánytisztviselők által rájuk mért halált.

   Mire Caesar felnő, a világ gyökeresen megváltozik: egy különös fertőzés elpusztítja a Föld összes kutyáját és macskáját, így az emberiség házi-kedvenc nélkül marad. Legalábbis egy időre…

   Az ebek és cicusok helyére hamarosan a majmok lépnek, akik eleinte csak a pórázon vezetett kedvenc szerepét töltik be, később azonban - intelligenciájuknak és ügyességüknek köszönhetően - egyre inkább háziszolgaként tekintenek rájuk.

   Egy napon az öntudatukban ébredt csimpánzok fellázadnak fogvatartóik, az emberek ellen. A csapatot egy az átlagnál is értelmesebb majom vezeti, aki a történelemben először szólalt meg emberi nyelven. Azt mondja: NEM!

A majmok bolygója 5. (1973)

   Időszámításunk szerint 2670-ben járunk. A XX. Század végi ember nem tudta elkerülni korábban megjósolt sorsát, és a rabszolgaként tartott majmok lázadását követően kitört önpusztító háború után fennmaradt egyedei állati szintre süllyedtek vissza, míg az értelmes majmok korábbi gazdáikat utánozva városokat alapítottak.

   A csimpánzok vezetője, Caesar egy békés majomvárost irányít, ahol az emberekkel is méltósággal bánnak.

   Ezt az idilli állapotot azonban két oldalról is veszély fenyegeti: az egyik részről Aldo, a katonai szemléletet valló gorilla és serege szeretné magához ragadni a hatalmat, a másik oldalról pedig a bomba sugárzásától mutánssá változott - még mindig értelmes - emberek egy kis csoportja fenyegeti a nyugalmat.

   Caesar-ra marad a feladat, hogy megpróbálja lecsillapítani a fékezhetetlennek tűnő indulatokat, és megalapozza egy másik, szebb jövő lehetőségét…

Mad Max Trilógia ( I-III.rész 1979-1985) 

(Rendező:   George Miller )

Kihalt táj, füstölgő roncsok, gonosz punknak öltözött motorosok, lerongyolt hős bőrkabátban, villámgyors autóval, tekintélyt parancsoló fegyverrel a kezében. A Mel Gibson karrierjét elindító első Mad Max-film még nem volt sokkal apokaliptikusabb bármelyik kietlen sivatagban játszódó akciófilmnél (az alkotók is csak „néhány évvel később”-re helyezték el időben), a második rész azonban iskolát teremtett, filmesek tömege forgatott egy kevés pénz, néhány rossz kocsi és pár gagyi jelmez segítségével poszt-apokaliptikus akciófilmet, különös tekintettel az olaszokra. George Miller mítoszteremtő remekművének azonban máig nem akadt méltó párja, és – ami talán még figyelemreméltóbb – folytatás létére egy leheletnyivel még emlékezetesebb is az egyébként jól sikerült első résznél.

Film Előzetes (1979-ből):

MAD MAX (1979) rendező: George Miller

   A közeli jövőben, röviddel az apokalipszis után az utolsó háború kevés túlélője között egyre kevesebben vannak azok, akik még mindig szeretnék fenntartani a rendet és egyre többen azok, akiknek életformájává vált a gyilkosság és az erőszak.

   Max Rockatansky egyike az utolsó motoros járőröknek, aki túl sok erőszakot és vért látott már, aki kezd belefáradni abba, hogy naponta kell eltemetniük újabb kollégákat, akikkel a magukat törvényen kívülre helyező vad bandák mészároltak le. Max belefáradt az egészbe és szeretné abbahagyni ezt a szélmalomharcot - legszívesebben visszavonulna és családjával töltené az időt.

   Főnöke rábeszéli, hogy mielőtt végleges döntést hoz, pihenjen néhány hetet feleségével és gyermekével. Ez a vakáció azonban végleg megváltoztatja Max életét. Az egyik motoros banda - bosszúból egyik társuk halála miatt - meggyilkolja Max családját.

   Ez az utolsó csepp a pohárban. Max-et már csak a bosszú hajtja: utcai összecsapásokra átalakított, felturbózott járgányával elindul, hogy egyenként vegyen elégtételt minden bandatagon felesége és gyermeke haláláért…

   A ma már klasszikus sci-fi akciófilm indította el Mel Gibson karrierjét. A látványos, folyamatos autós-motoros akciójelenetek többsége ma is a legjobbnak számít, amit valaha filmen láthattunk!

MAD MAX 2.... forgatókönyvíróként is a film rendezésében is nagyot alkotó George Miller 1981
 

 A mindent elpusztító utolsó nagy háború után a túlélők barbár törzseket alkotva gyilkolják egymást az aranynál is értékesebb üzemanyag megszerzéséért.

 Max évekkel felesége és gyermeke halála után még mindig magányos vándorként járja az utakat. Elveszi, amire szüksége van és nem adja, amit megszerzett.

   Egy számára szinte mindennapos gyilkos összecsapást követően megismerkedik a különös Gyro kapitánnyal, aki elvezeti Maxet egy egykori olajfinomító környezetében letelepült szimpatikus csapathoz.

   Max kezdetben azt tervezi, hogy megszerzi a törzs üzemanyagkészletét és odébbáll, de végül csatlakozik hozzájuk és a kegyetlen Humungus barbár hadserege elleni küzdelmükhöz...

MAD MAX 3. - Az igazság csarnokán innen és túl.....forgatókönyvíró, producer, rendező film rendezésében George Miller 1985

Film Előzetes (1985-ből):

   Az előző rész eseményei után mintegy 15 évvel az atomháború következtében végképp elpusztult minden, ami a civilizáció vívmányaiból megmaradt. Max, az egykori zsaru fáradtan, elgyötörten halad a sivatagban, amikor egy kézi-hajtású repülő alkalmatosságon közlekedő, mutáns tolvaj-páros tűnik fel a feje felett és elrabolja Max minden létfontosságú tulajdonát.

   Max egy városba érkezik, ahol egyetlen esélye, hogy újra megszerezze az életben-maradáshoz szükséges legalapvetőbb tárgyakat, ha részt vesz egy különös játékban, egy élet-halál harcban, az Igazság csarnokának nevezett kupolában, ahol csak egyetlen szabály létezik: ketten mennek be, de csak egy jön ki...

   Max legyőzi ellenfelét, de megkíméli életét. Ezzel azonban megszegte a szabályt és a törvényt. Maga is üldözötté válik...